Hazámban viszonylag alacsony az élelmiszergyártásban használt élelmiszer-minőségű cellulóz-éterek aránya. Ennek fő oka az, hogy a hazai fogyasztók viszonylag későn kezdték megérteni a cellulóz-éterek élelmiszer-adalékanyagként betöltött szerepét, a hazai piac pedig még az alkalmazási és promóciós szakaszban van. Ezenkívül az élelmiszer-minőségű cellulóz-éterek ára viszonylag magas, így hazámban a cellulóz-étereket viszonylag kevés területen használják az élelmiszergyártásban. Az egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteinek a jövőbeni folyamatos javulásával az élelmiszer-minőségű cellulóz-éterek, mint egészségügyi adalékanyagok penetrációja nő, és a cellulózéterek felhasználása a hazai élelmiszeriparban várhatóan tovább növekszik.
Az élelmiszer-minőségű cellulóz-éterek alkalmazási köre folyamatosan bővül, például a növényi alapú műhúsok területe. A műhús koncepciója és gyártási folyamata szerint a műhús növényi húsra és tenyésztett húsra osztható. Jelenleg a piac kiforrott növényi húsgyártási technológiával rendelkezik, és a tenyésztett húsgyártás még mindig a laboratóriumi kutatási szakaszban van, és nem tudja elérni a nagyszabású kereskedelmi termelést. A természetes húshoz képest a mesterséges hússal elkerülhető a magas telített zsír-, transzzsír- és koleszterintartalom a húsételekben, előállítási folyamata pedig több erőforrást takaríthat meg és csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az utóbbi években a nyersanyag-kiválasztás és a feldolgozási technológia javulásával az új növényi fehérjehús erős rostérzettel rendelkezik, íze és állaga jelentősen lecsökkent a valódi húshoz képest, ami elősegíti a műhús fogyasztói elfogadottságának javulását.